Maroknyi csapatunknak december 20-án a kiskunhalasi fogvatartottakkal volt lehetősége személyesen találkozni: egy női és egy APAC (vallási) részleges férfi csoporttal.
Ebben az intézetben jellemzően rövidebb időt töltenek a fogvatartottak, így a csapat folyamatosan változik, mégis mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadnak minket. A karácsonyi előkészületek sürgés-forgásából kiszakadva, a bentiekkel közösségben igazán sikerült megragadni a közelgő ünnep lényegét.
Témánk itt is a fizikai és a lelki születés volt. Mivel kevésbé ismerjük egymást, kellett egy kis idő a feloldódásra, de az énekekkel való közös dicsőítés hamar összehozott minket, sőt, a nőkkel úgy énekeltünk, mintha összeszokott kórus lennénk. A dalok hatására mindkét csoportban azt tapasztaltuk, hogy egyre jobban eltűnt a feszültség és a bentiek egyre jobban megnyíltak. A hölgyeknek jobban sikerült felszabadulniuk, hamar átvette a jókedv és vidámság a terepet, a férfiak kicsit komorabb-komolyabb hangulatban ünnepeltek velünk. Nagyon sok lelki újjászületés és gyermekszületés történetét hallgathattuk meg, amelyek között meglepő módon több ikerszületés is volt. Ahogy megosztották gyermekeik születésének történetét, és megemlékeztünk a szeretteikre, talán képzeletben szinte egy kicsit hazarepülhettek. Többségüket családjuk még várja haza, hiszen rövidebb ítéletet töltenek itt és belátható időn belül szabadulnak, így szeretteiktől elszakítva máshogy fáj a rácsok mögötti karácsony, mint a hosszúítéletes kapcsolatnélküli levelezőinknek.
Idegenként mentünk be, szeretetet vittünk és boldogsággal a szívünkben távoztunk.
