Április második hetében tartottuk meg a szokásos havi online börtöntalálkozónkat mindhárom szegedi fogvatartotti csoportunkkal. Témánk a barátság volt. Arra kerestük a választ, hogy van-e barátunk, mit jelent számunkra a barát szó, kit tekintünk barátunknak, mi a fontos nekünk egy barátságban.
Talán elsőre nem is tűnik nehéz kérdésnek, hiszen többségünk úgy gondolja: vannak barátai, a barátság pedig egy természetes, magától értetődő dolog. Alaposabban körbejárva a kérdéseket azonban már nem is olyan egyszerű a kérdés, az igazán jó definíció megtalálása pedig egyenesen kihívás. Ennek a kihívásnak futottunk neki mindhárom csoporttal. Mi lett az eredmény?
Nos, abban nem sikerült egyetértenünk, hogy mi lehet az ideális barátmennyiség. Van, aki szerint egy kézen meg lehet számolni az igaz barátok számát, azon felül a többi már csak felületes kapcsolat. Mások szerint viszont sok-sok barátja is lehet egy embernek.
Abban sem sikerült megegyeznünk, hogy a barát, cimbora, pajtás, bajtárs, haver, társ szavak szinonimái-e egymásnak, vagy inkább fokozatai ugyanannak a fogalomnak.
S miben sikerült dűlőre jutnunk?
Abban például, hogy a barátság alapja a szeretet, az őszinteség, az önzetlenség, a hűség, az elköteleződés.
A barátságban szabadságunk van arra, hogy véleményt nyilváníthassunk, akár egymást ki is igazítsuk. A kicsit fájó visszajelzéseknek is örülünk egy ilyen kapcsolatban, mert építkezünk belőle. Ebben az érdekmentes, építő jellegű kapcsolatban felemeljük egymást. Felelősséggel tartozunk egymásért egy barátságban.
Mivel a barátságnak része a bizalom és szeretnénk biztonságban lenni benne, fontos, hogy jó legyen a szűrő, amin átrostáljuk a lehetséges barátokat. A barátság megkötése döntés kérdése: barátot választunk és minket is választanak. S ha már felépítettük a barátságot, döntésünk kérdése az is, hogy azt ápoljuk és időt szánunk egymásra.
Persze nem minden barátság életre szóló, vannak egy-egy életszakaszra szóló barátságok is. De egy megszakadt barátságot is tudunk szeretettel hordozni a szívünkben.
A barátságnak van két alappillére: az intimitás és a szolidaritás. Az intimitás lelki értelemben vett meghittség, azt jelzi, hogy egymás lelkében ki-be járhatunk. A szolidaritás pedig a tettekben nyilvánul meg, amikkel kimutatjuk, a barátunk fontos számunkra, hiszen cselekedetek nélkül a barát szó üres marad.
S mire tanít minket a Mester? Az a barátság, amiről Jézus beszél, az a teljes bizalom és őszinteség, azt jelenti, hogy nincsenek titkaim a másik felé, hiszen Jézus Krisztus is mindent tudtul adott barátainak, amit az Atyától kapott. A megélt barátságunk valójában az, ahogy a Jézussal való kapcsolatunkat át tudjuk átvinni a mindennapi kapcsolatainkba.
S mi a barátság Mécses nyelven? Egy híd, amely rabok és önkéntesek között épül, és ki-be járhatunk rajta. Végül pontos definíciót mi sem tudtunk felállítani a barátság fogalmára, a mély beszélgetések azonban segítettek a saját lelkünkbe nézni és megvizsgálni saját magunkat és emberi kapcsolatainkat. Egy biztos: akárhogy is éljük meg a barátságot, mindenkinek szüksége van legalább egy barátra: Jézus Krisztusra.
